Szüreti hagyományok régen és most

Az egyetemes borkultúrát tanulmányozva, a szőlő és bor legnagyobb ünnepe mindig a szüret időszaka volt. Az ókorból ránk maradt festmények, gyakran ábrázolták a szüretelési jelenteket és a pinceműveleteket. Ezekből megtudhatjuk, a korabeli borkészítés technológiáját, többek közt azt is, hogy a szőlő levelét nem préseléssel, hanem lábbal való taposással nyerték ki. Ez a szokás Európában egészen az utóbbi évszázadokig megmaradt.

bk04
Sok időnek kellett eltelnie mire a szőlőművesek rájöttek, arra mikor érett meg a sokféle fajtájú szőlő. A jól megválasztott szüret a bor minőségét is befolyásolja. A szüret ideje a mi éghajlatunkon főként szeptember és október hónapokra esik. Az újabb és újabb nemesítések miatt a határok jelentősen kitolódtak. A régi Magyarországon a legnagyobb őszi munka mindenképp a szüret volt, s erre az időszakra mozgósították a legtöbb embert. Az uradalmi szőlőkben először a jobbágyok robotoltak, szolgák dolgoztak, később általánossá vált a hozzáértő szőlőművesek alkalmazása, természetesen bérmunkában, napszámban.

Az érési időszakban nagyon figyeltek a szőlőhegyek biztonságára, nem volt ritka, hogy őröket állítottak a meglévő hegymesterek mellé, hogy vigyázzanak a termésre. A szigorú előkészületek után a földesúr kiadta a szüretelési engedélyt és a szőlőhegyek hetekre benépesültek. A közös munka természetesen vidáman folyt, gyakran énekléssel teltek az órák, és a nap végén, ha még bírták erővel hajnalig tartó mulatság következett.

img_0977

Szüreti hagyományok:

„A metszés, a “vinyigeszedés”, karózás után kétágúzás, “csirkézés” következett. A kötni járó asszonyok éneke, beszélgetése is messzire hallatszott, ezért mondták a férfiak, hogy az asszonyoknak inkább szórakozás a kötés, mint munka. A “vinyige” begyújtásából már jósoltak is az akkoriak. Ha a füst a tőke fejéhez közel szállt, akkor a bő termésben hittek, ha viszont magasra szállt a füst, azzal vigasztalták magukat, hogy a bor ára is magas lesz.

A szüret megkezdésének napja október 28, Simon Juda napja volt. Ekkor tehát már hangosak voltak a szőlőföldek. A víg nótaszó mellett fel-felhangzott a “Puttonyos!” felkiáltás is. A gazda nótára szólított fel mindenkit, mondván “amíg énekelnek, nem esznek”. Ha az időjárás kedvező volt, az asszonyok az aszúszemeket is kiválogatták. Ahhoz, hogy több szőlő férjen a gyűjtőbe, taposni kellett – csakúgy, mint ma.”

Manapság a hosszadalmas szüretet alatt több szürettel kapcsolatos rendezvényen, mulatságon vehetünk részt fogyasztóként, ahol megkóstolhatjuk a már elkészült ínyencségeket.

img_1929ok

Ilyen események: Pécsi Napok, Szekszárdi Szüreti Napok, Villányi Vörösbor fesztivál, Móri Bornapok, Tokaji Szüreti Napok

Ahogy régebben, napjainkban is a szüret egy olyan hagyomány, amellyel újra egybekovácsolhatjuk régi ismeretségeink, sőt újakat köthetünk. Nem csak a bor fogyasztása, de elkészítése is összehozza az embereket.

 

Arevich